Mikor távoktatásról beszélünk, azonnal az online felületek jutnak eszünkbe: a diákok bejelentkeznek otthonról egy okos eszközről (laptop, tablet, asztali számítógép), s azon keresztül kapcsolódnak a pedagógushoz és egymáshoz. De mi van akkor, ha valakinek nincs otthon számítógépe, sem más okos eszköze? Vagy van számítógép, de nincs internet? Vagy nem elég gyors az internet? Vagy korlátozottan áll csak rendelkezésre az adatforgalom?
Azok a diákok, akiknél ezek közül valamelyik hiányzik, hogyan vesznek részt a távoktatásban? Nagyon fontos, hogy amellett, hogy online módszereket és eszközöket keresünk/fejlesztünk az otthontanulás támogatására, olyan megoldásokat is keressünk, amelyek azok tanulását is lehetővé teszik, akik nem rendelkeznek olyan technikai felszereltséggel, amely lehetővé teszi a rendszeres, tartós, minőségi online kapcsolatot.
Kérdés: Hogyan távoktassunk, ha a diákok egy része, vagy mindannyian csak limitáltan, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a virtuális oktatásban?
Az egy teljes napot arra szeretnénk használni, hogy az alkotóműhely keretében ne csak megtervezzünk, de létre is hozzuk néhány megoldásnak legalább az alapjait. Hogy melyeket, azt a résztvevők döntik majd el.