Az új koronavírus gyors terjedéséhez hasonló veszélyhelyzetekben a iskolák ad-hoc megoldásokkal próbálják megteremteni a távoktatás feltételeit, ugyanakkor az iskolák jelentős része nem rendelkezik olyan infrastrukturális feltételekkel, amelyek lehetővé teszik az elektronikus információbiztonság követelményeinek megfelelő módon történő távoktatást.
Az új helyzet új kihívások elé állít mindannyiunkat, az e-mail-es kommunikáción túl egyre nagyobb teret kapnak a videokonferenciát kínáló szolgáltatások. Több cég jelentős kedvezménnyel, vagy átmenetileg ingyenesen kínál különböző online kollaborációs, például videókonferencia szolgáltatást.
Rengeteg csaló, károkozást végző termék érhető el, még egyes legitim szolgáltatásokkal kapcsolatban is merültek fel adatvédelmi aggályok, ezért mindig tájékozódjunk a kiszemelt szolgáltatás adatvédelmi irányelveiről. A népszerű Zoom például a felhasználók neveit, címet, telefonszámát, munkakörére vonatkozó információkat és eszközazonosítókat is begyűjt. Vajon mennyi gyermek és szülő olvasta el az elmúlt napokban részletesen az említett szoftvér felhasználási feltételeit, értette meg azokat és azok teljes tudatában kattintott az „Elfogadom” gombra?
A fénykép és a videófelvétel bizony személyes adat, amennyiben az természetes személyt ábrázol.
A GDPR szerint személyes adatnak számít az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ. A meghatározás alapján kézenfekvő a kérdés: ki az azonosítható természetes személy? Az, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. A képmás (álló- vagy mozgókép) eszerint mindenképpen személyes adat, hiszen tökéletesen azonosíthatóak vagyunk a képmásunk alapján. A technika előrehaladásával lehet azon vitatkozni, hogy mikortól tömegfelvétel a tömegfelvétel, és mi van akkor, ha az egyre nagyobb pixelszámot felhasználva a tömegfelvételből személy azonosítására alkalmas egyéni felvételt varázsolnak. Minden egyes felvétel esetében külön-külön meg kell vizsgálnunk, hogy az tömegfelvételnek minősül-e, mert ha nem, mindenképpen szükséges a közzétételhez az érintettek hozzájárulása.
A felvételek esetében ráadásul rögtön minimum két hozzájárulást is kell kérnünk, az egyiket a felvétel készítéséhez, a másikat pedig a nyilvánosságra hozatalhoz, ezen kívül mindig figyelmeztetnünk is kell az érintettet a hozzájárulás visszavonásának lehetőségére.
Arra azonban vigyázzunk, hogy a hozzájárulás nem lehet bármilyen, tartalmát illetően szigorú jogszabályi követelményei vannak. A hozzájárulásnak
- megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia,
- önkéntesen és egyértelmű megerősítő cselekedettel kifejezett nyilatkozatnak kell lennie,
- bizonyíthatónak is kell lennie.
Különösen vigyázni kell a 18 év alattiak esetében a képmás készítésével és nyilvánosságra hozatalával, ez esetben ugyanis a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy engedélye szükséges ahhoz, hogy a hozzájárulás érvényes legyen, és az sem árt, ha a 14-18 év közötti gyermekek esetében mind a szülő, mind a gyermek hozzájárulása megvan. Szerencsére az nincs előírva, hogy meg kell győződnünk arról, tényleg gyakorolja-e az adott szülő a felügyeleti jogot, szóbeli tájékoztatást vagy írásbeli nyilatkozatot is elfogadhatunk e tárgyban.
Tóth Tibor
Az egy teljes napot arra szeretnénk használni, hogy az alkotóműhely keretében ne csak megtervezzünk, de létre is hozzuk néhány megoldásnak legalább az alapjait. Hogy melyeket, azt a résztvevők döntik majd el.